Ausztria nemet mond a gigalinerekre

A megkérdezettek kétharmada elutasítja a nagyobb tehergépjárművek használatát az osztrák utakon.

Nehezebb, mint egyes harckocsik, és hosszabb, mint két busz: ha az Európai Bizottságon múlik, hamarosan ez lehet az EU-ban a tehergépjárművek normál szabványmérete. Az uniós polgárok többsége azonban nem ért egyet az úgynevezett gigalinerek, azaz a 44 vagy több tonnás és 30 méter hosszú tehergépjárművek használatával. A Harris Interactive francia piackutató 980 osztrák állampolgár körében végzett reprezentatív felmérése szerint ugyanez a helyzet Ausztriában is. Az osztrákok 65%-a ellenzi a nagyobb tehergépjárművek és gigalinerek osztrák utakon történő használatát. A 9 uniós országban megkérdezett több mint 8 ezer válaszadó szűk, 51%-os többsége nemet mondott a nagyobb méretű járművekre.

Visszaterelés a fenntartható vasútról a közúti közlekedésre

Az Európai Unió jelenleg a megengedett legnagyobb méretekről és össztömegekről szóló irányelv módosításával azt fontolgatja, hogy nagyobb és hosszabb tehergépjárművek használatát engedélyezi az összes európai közúton. Az indoklás: egy-egy nagyobb tehergépjármű és gigaliner több árut szállít egyszerre, így csökkenti a közutak forgalmát. Ami első pillantásra logikusnak tűnik, az alaposabban körbejárva hibás következtetésnek bizonyul. Vizsgálatok igazolják, hogy a nagyobb rakodókapacitás következtében csökken a közúti fuvarozás ára. Ez pedig a vasútról a közúti közlekedésre való visszatereléshez vezetne, és végső soron még nagyobb forgalmat eredményezne. A nagyobb tehergépjárművek ráadásul rendkívül rossz hatással vannak a biztonságra, a közúti infrastruktúrára és az olyan egyéb tényezőkre, mint a zaj és a szennyezőanyag-kibocsátás. 

A megkérdezett osztrákok aggódnak

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezett osztrákok több mint 80%-a aggódik amiatt, hogy a nehezebb tehergépjárművek káros hatással lesznek az infrastruktúra állapotára, és nagy beruházásokat igényelnek majd, ugyanakkor attól is tartanak, hogy a közlekedés veszélyesebbé válik, és nagyobb kockázatot jelent majd a közúti közlekedés többi résztvevőjére nézve. Az osztrákok 57%-a arra számít, hogy a tehergépjárművekkel történő fuvarozás olcsóbbá válásával növekedni fog a forgalom. Mintegy 70%-uk meg van győződve arról, hogy a gigalinerek bevezetése a nagyobb CO2-kibocsátás miatt negatív hatással lesz az éghajlatra, és attól tartanak, hogy a nehezebb tehergépjárművek és a gigalinerek több kellemetlenséget (zaj, torlódások stb.) okoznak majd a helyi lakosoknak is.

Igen a nagyobb össztömegű elektromos tehergépjárművekre, nem a korlátlan mennyiségű belső égésű motor és a gigaliner használatára

Az európai vasúti árufuvarozási ágazat már márciusban arra figyelmeztetett, hogy noha az EU a nagyobb össztömeg és több elektromos jármű engedélyezésével környezetbarátabbá kívánja tenni a forgalmat, a jelenlegi javaslat veszélyezteti az „európai zöld megállapodás” célkitűzéseit, mivel csak a közúti közlekedést optimalizálja, de figyelmen kívül hagyja a döntésnek a közlekedési ágazat egészére gyakorolt jelentős hatását. Clemens Först, az RCG Igazgatóságának szóvivője így nyilatkozott: „A vasút alapvető fontosságú az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesüléséhez. Ha a közúti járművek megengedett legnagyobb össztömegéről és méreteiről szóló uniós irányelv a jelenlegi formájában elfogadásra kerül, a vasúti árufuvarozás veszíteni fog vonzerejéből. Tisztességes versenyre van szükség, amely figyelembe veszi a CO2-kibocsátás külső költségeit, a közúti biztonságot és a közúti infrastruktúra korszerűsítésének szükségességét. Támogatjuk az elektromos tehergépjárművek össztömegének növelését, ez azonban nem szolgálhat a hagyományos belső égésű motorok össztömegének ezzel egyidejű, elkendőzött növelésére.”

Az Unió közlekedési minisztereinek tanácsa június közepén határoz véglegesen az európai közúti forgalomban használt tehergépjárművek megengedett legnagyobb össztömegéről és méreteiről szóló új irányelvről.

10.05.2024